Szarvasmarha takarmányozás
Written by Super User   Thursday, 04 October 2012 15:39

 

Az állatok – korukra és hasznosítási formájukra tekintettel – minden életszakaszban eltérő hangsúlyok szerint kialakított precíz takarmányozást igényelnek a kimagasló teljesítmény eléréséhez. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy az egyes szakaszok szervesen kapcsolódnak egymáshoz, s az adott szakasz eredményei nagyban meghatározzák a következő sikerét, vagy épp kudarcát. Mindenek megfelelően a Szentistváni tápsorok kialakításánál alapvető szempont volt, hogy az adott életszakasz igényeinek maximális kielégítése mellett zökkenőmentesen lehessen áttérni a következő fázis takarmányaira.

A Szentistváni tápok használatával sikeres és eredményes takarmányozási protokollt alakíthat ki a legösszetettebb tenyésztési rendszerben is.

 

Üsző takarmányozás

 

 

Elvárás

Kiváló szerkezeti szilárdság, stabil lábizületek

Korai első ellés

Kimagasló teljesítményre képes, egészséges tőgy

kiemelkedő tejhozam

minél hosszabb hasznos élettartam

alacsony nevelési költség 

***

 

I. üsző előnevelés(az itatásos nevelés végétől egyéves korig)

 

Takarmányozási szempontok

intenzív takarmányozás

kiegészítő szálastakarmány folyamatos etetése

nagy mennyiségű ivóvíz biztosítása

A nevelés első időszakában intenzív takarmányozás szükséges. Ebben az időszakban naponta, a bőséges szálastakarmány adagolás mellett legalább 1,5 Kg abraktakarmány bevitele indokolt. Optimálisnak a napi 850 grammot meghaladó tömeggyarapodás tekintendő. A harmonikus és intenzív növekedés különösen fontos a tőgy ideális szerkezetének kialakulása érdekében. Az előnevelési időszak hibái a tőgy fejlődésén keresztül az állat teljes termelési ciklusa során éreztetik hozamkorlátozó hatásukat.

 

II. üsző utónevelés( egyéves kortól a 15-17. hónapig, a vemhesítésig)

 

Takarmányozási szempontok

visszafogott takarmányozás

döntően legelőre, vagy szálas takarmányokra alapozott táplálás, csekély abrakkiegészítéssel

***

Az utónevelés során visszafogott takarmányozás szükséges az elzsírosodás és az ebből fakadó ellési nehézségek és a későbbi anyagcsere-problémák elkerülése érdekében. A túlzott zsírbeépülés a vemhesülésre is negatív hatással van. Ebben a fázisban a szálastakarmányok kapnak központi szerepet, az abrak-kiegészítés legfeljebb csekély mértékben indokolt. Az ideális napi gyarapodás kb. 700 gramm. Az abrakadagok a vemhesítés előtt fokozatosan növelhetők.

A Szentistváni nevelőtakarmányok lehetővé teszik, hogy az üszőborjak kiváló kondícióval és megfelelő szervezeti érettséggel kerüljenek vemhesítésre. A Szentistváni takarmányok használatával az első vemhesítés már 15-17 hónapos korban megtörténhet.

Tehén takarmányozás

 

I. szárazon állás

 

Elvárás:

kondíció, lehetőség szerinti javítása megőrzése

az ellés és a laktáció előkészítése

***

Takarmányozási szempontok

monodiéta – a laktációs takarmánykomponensek csökkentett mértékű etetése

***

A szárazon állás időszakának elsődleges célja – takarmányozási szempontból – hogy a tehén visszanyerje kondícióját, felkészüljön a magzat felépítésére és az ellést követően megkezdődő intenzív termelésre.

A szárazonállás időszakának takarmányozási hibái a laktáció alatt komoly anyagcsere-problémákat okozhatnak. Az ellést követő időszakban ugrásszerűen megnő a tehén napi tápanyagfelvétele és egybe napi termelése, ami az anyagcsererendszer fokozott működését teszi szükségessé. Amennyiben a tehenet nem sikerült felkészíteni erre az időszakra, úgy a nagyobb valószínűséggel megjelenő anyagcsere-nehézségek mellett jelentősen korlátozódik a tejhozam is.

Az iméntiek elkerülése érdekében célszerű kialakítani a tehenészet monodiétás tehén-takarmányozási rendszerét. Ennek lényege, hogy a rendelkezésre álló takarmány alapanyagok és az állatok szükségleteinek figyelembe vételével olyan takarmánykombinációt állítunk össze, melyet a teljesítménytől függő mennyiségben, egész éven át etethetünk a tehenekkel.

Ennek előnye, hogy biztosítjuk az emésztőrendszer egészséges működését, egyben elkerüljük a takarmányváltásból adódó stresszhatást.

Ebben a rendszerben a tehenek a szárazonállás alatt is a laktációs takarmányt kapják – csökkentett mennyiségben. Ez kedvező hatást gyakorol az emésztőrendszer működésére, a termékenyülésre, és magasabb anyagcsere-intenzitást, ezáltal fokozott tejhozamot tesz lehetővé a termelési szakaszban.

 

II. Ellés és laktáció

 

Elvárás

gyors regeneráció az ellést követően

bőséges takarmányfelvétel

aktív bendőműködés

kimagasló tejtermelés, gazdag beltartalom

egészséges tőgy, szilárd lábszerkezet

 

***

 

Takarmányozási szempontok

kiváló minőségű tömegtakarmány

illatos, ízletes keverék

az abrak és a tömegtakarmány keverékének harmoniája

az abraktakarmány adagjának kis mértékű emelése a laktáció végén

 

Az ellést követően minél gyorsabban el kel érni, hogy a tehén nagy mennyiségű takarmányt vegyen magához, az intenzív tejtermelés mihamarabbi beindulása érdekében. Ennek megfelelően illatos, ízletes takarmánykeveréket kell összeállítani már az ellést megelőzően, aminek fejadagja az ellést után növelhető.

Ügyelni kell a tömegtakarmány minőségére, nedvességtartalmára, keverékkészítés esetén az alapos homogenizálásra. Az abraktakarmánnyal gazdag vitamin és ásványi anyag bevitelt kell biztosítani, mely a tehén kondíciója és a tej minősége szempontjából is elengedhetetlen. Fontos a megfelelő mennyiségű ivóvíz biztosítása is. A laktáció végén az abrakrakarmány adagjának kis mértékű emelése segíti a kondíciójavulást, a zsírbeépülést, így jótékony hatást gyakorol az újravemhesítésre.

 

A Szentistváni takarmányok etetése megfelelő kondíciót biztosít tehenei számára, s kiváló, könnyen értékesíthető tápanyag és mikroelemtartalma révén hozzásegíti Önt a kimagasló eredmények eléréséhez.

Borjak takarmányozása

tejitatás - előnevelés

 

Elvárások

föcstej azonnali felvétele

szilárd takarmányozás mihamarabbi megkezdése

tejitatási fázis rövidítése

magas napi tömeggyarapodás elérése
 

***

Takarmányozási szempontok

a borjút a születést követően mihamarabb hozzá kell segíteni a föcstej felvételéhez

az elválasztást követően ’ivásra kell tanítani’ és meg kell kezdeni a szilárd takarmányhoz szoktatást

a szilárd takarmány felvételét követően fokozatosan meg kell vonni a tejet

***

A borjak születésükkor teljesen védtelenek a külvilág kórokozóival szemben, tekintve, hogy hiányoznak szervezetükből a védekezéshez szükséges antitestek. Ezeket a föcstejjel, az anyjuk szervezetéből kaphatják meg, passzív immunitást szerezve általuk. A föcstej antitesttartalma azonban a születést követő órákban számottevően csökken.  Ezzel párhuzamosan a vékonybélbe kerülő anyai antitestek csak a születést követő, igen rövid időszakban képesek a nyálkahártyán keresztül a véráramba jutni, és immunizáló hatást kifejteni, így elengedhetetlen a föcstej mihamarabbi felvétele az immunitás kialakulásához. Emellett a föcstej vitamin és ásványi anyag tartalma, valamint bioaktív molekulái a bélműködés elindulását is segíti.

 

5-7 napos korra el kell érni, hogy a borjú szívesen fogyassza a borjú-indító tápot. 5-6 hetes kortól, miután a napi tápfelvétel elérte a 1,5 Kg-ot, el lehet kezdeni a tejpótló adagjanak csökkentését és lehetőség szerint fokozni kell a tápfogyasztást. A borjú indító tápnak biztosítania kell, hogy a borjú hozzájusson mindazon aminosavakhoz, könnyen hasznosítható fehérjékhez és szénhidráthoz, melyeket a tej- és a tejpótló táplálás biztosított számára. A tejpótló kivezetésével párhuzamosan meg lehet ismertetni a borjút a tömegtakarmányokkal, ennek érdekében célszerű naponta 10-15 dkg szénát és kukorica-szilázst felkínálni.

 

A Szentistváni borjú-indító takarmányok biztosítják a borjak zökkenőmentes átállítását a szilárd táplálásra, és lehetővé teszik a korai, ugrásszerű fejlődést és tömeggyarapodást. A Szentistváni borjú-indító tápok használata megalapozza a sikeres üsző és bikanevelést.

 

 

borjú utónevelés

 

Elvárás

fokozódó étkesség, magas tömeg- és abraktakarmány fogyasztás

intenzív testtömeg-gyarapodás

***

Takarmányozási szempontok

A tejpótló elhagyása után a tömegtakarmányok etetésének megkezdése

Az intenzív tömegtakarmány-felvétel elérését követően a borjú-nevelő tápok etetésének megkezdése

***

 

 

A tejpótló takarmányok elhagyását követően növelni kell a tömegtakarmányok adagját. Ez a bendő egészséges fejlődése és a gazdaságos borjúnevelés szempontjából is előnyös. A megfelelő mennyiségű abrak és tömegtakarmány biztosítás mellett ügyelni kell a bőséges vízfogyasztásra, ami növeli a felvett takarmány mennyiségét is.

 

Ha a borjak szívesen, és nagy mennyiségben fogyasztják a tömegtakarmányokat, akkor fokozatosan át lehet térni a borjú-nevelő takarmány etetésére. A tömegtakarmányok nagy mennyiségű bevitele mellett nem indokolt a koncentrált takarmányok etetése, ami negatívan befolyásolja a tömegtakarmány felvételt és az emésztőrendszer fejlődését, emellett indokolatlan költségeket jelentenek a nevelés ezen fázisában.

 

A Szentistváni borjú-nevelő tápok megfelelő kiegészítést jelentenek a tömegtakarmányok mellett. Biztosítják a szükséges energia és fehérjebevitelt, megteremtik az egyöntetű, intenzív, harmonikus fejlődés hátterét. A szentistváni borjú-nevelő tápok használatával Ön is sikeresen és gazdaságosan nevelheti fel bika- és üszőborjait, megteremtve a későbbi, kiváló teljesítmény alapjait.

 

Hízóbika takarmányozás

ellenállóképes, nyugodt bikák

egészséges, stabil csülkök és erős kötőszövetek

nagy napi tömggyarapodás(1.200 g - 1.500 g / nap)

kiváló színhúsarány

 

 

Last Updated on Thursday, 04 October 2012 15:39
 
Sertés takarmányozás
Written by Super User   Thursday, 04 October 2012 15:33

A sertéstenyésztés folyamata markánsan elkülönülő fázisok összekapcsolódásával áll fel. Ezen fázisok elsődleges célkitűzései és főbb kihívásai is erősen különböznek, alapvető feladat azonban a lehető legnagyobb teljesítmény elérése, és a következő fázis optimális előkészítése. Az előbbi hiányosságai a középszerűség determinálásával, az utóbbi hibái pedig – a fázisváltáskor bekövetkező stresszhatások által – a folyamat ’megtörésével’ teszik lehetetlenné a kiemelkedő teljesítmény elérését. A fázikus üzemszervezés a megteremti a specializáció lehetőségét, ami a folyamat egészét tekintve versenyelőnyt jelent a termelőnek. 

A sertéseket minden életszakaszban érik a teljesítményüket jelentősen meghatározó behatások. Az izomszövetek szerkezetének kialakulása szempontjából már az anyaméhben is meghatározó, hogy milyen tápanyagok jutnak el a később hízlalásba állítandó állathoz. A koca takarmányozásával már az ellés előtt eldől, képes lehet-e a születendő állat kimagasló teljesítményre. Születés után a tej mennyisége és összetétele, majd a szilárd takarmányok etetésének kezdetén annak összetétele befolyásolja meghatározóan a későbbi hízóállat potenciális teljesítményét.  

A Szentistváni takarmányok biztosítják az állatok életciklusuknak megfelelő optimális táplálását. A Szentistváni takarmány az első lépés a kiemelkedő teljesítmény felé vezető úton.

Hízósertések 

Előhízalás 

Elvárás

  • hatékony takarmányértékesítés (< 2,9Kg/1Kg)
  • intenzív testtömeggyarapodás (> 800g/nap)
  • húsrészek magas aránya (> 59%) 

 

 

***

Takarmányozási szempontok

  • A malactápról fokozatosan, a stresszhatás kiküszöbölésével kell áttérni a hízótápra. A takarmányváltás lehetőleg ne essen egybe a választással.
  • Az előhízlalás során a napi testtömeggyarapodás növelésével párhuzamosan a takarmányértékesítés és a színhúskihozatal is javul, így a 70 Kg-os testtömeg eléréséig célszerű az állatok ’ad libitum’takarmányozása.

 

***

A hízlalás első fázisában meghatározó jelentőségű a jól emészthető fehérjetartalom. (döntően szójafehérje) A nehezebben emészthető fehérje (pepce, napraforgó) visszafogja a növekedés intenzitását, és negatív hatást gyakorol a hús minőségére. Az izomrostok minél intenzívebb fejlődése érdekében elengedhetetlen, hogy a takarmány megfelelő mennyiségben tartalmazza a szükséges aminosavakat. Fontos ugyanakkor, hogy a fehérjetartalom ne haladja meg az ideális szintet, a többletfehérje lebontása ugyanis értékes energiát von el a gyarapodástól, ez pedig negatívan befolyásolja a napi testtömeg-növekedést és a takarmányértékesítést.

A Szentistváni sertés-előhízlaló táp kiváló aminosav összetételével és értékes, könnyen emészthető szójafehérje-tartalmával biztosítja:

  • az intenzív takarmányfelvételt,
  • az egészséges, problémamentes emésztést,
  • a kiemelkedő izomtömeg-gyarapodást,
  • az egyenletes és gyors fejlődést,
  • az intenzív testtömeg-gyarapodást és a kiváló takarmányértékesítést.
  • A Szentistváni takarmányok használatával Ön is növelheti a sertéshízlalás jövedelmezőségét! 

Utóhízlalás 

Elvárás

  • kielégítő takarmányértékesítés (< 3,2Kg/1Kg)
  • húsrészek magas aránya (> 59%) 

***

Takarmányozási szempontok

  • Fokozatos takarmányváltás
  • Kontrolált takarmányfelvétel 

***

A 70 Kg-os testtömeg elérését követően az intenzív izomgyarapodás helyett a zsírbeépítés kerül előtérbe, ezáltal csökken a növekedés intenzitása, valamint mérséklődik a takarmányértékesítés hatékonysága. A takarmányváltással ezt a folyamatot kell lekövetni. Ebben a fázisban a takarmány túlzott fehérjetartalma a korábbiaknál is komolyabb problémákat okozhat, így a csökkentett fehérje és energiatartalmú, ezzel párhuzamosan megnövelt rosttartalmú takarmányok etetése vezet eredményre. Az iméntiek mellett azonban továbbra is figyelni kell az izolált formában rendelkezésre álló aminosavak megfelelő mennyiségére és összetételére  

A Szentistváni sertés utóhízlaló tápok

  • az állatok életkorára jellemző anyagcsere-folyamatoknak megfelelően kerülnek összeállításra, kímélve ezáltal az emésztőrendszer, így is elősegítve a hatékony fejlődést, 
  • lehetővé teszik a takarmányozási költségek mérséklését a hízlalás második fázisában, mindezt az állatok gyarapodási intenzitásának és a hízlalás eredményességének csökkenése nélkül,
  • tartalmazzák azokat az aminosavakat és ásványi anyagokat, melyek a szükség szerint alacsonyabb energia- és fehérjetartalom mellett is biztosítják a gyarapodás töretlen intenzitását, 
  • kedvező hatást gyakorolnak a takarmányértékesítésre, a színhúskihozatalra és a húsminőségre. 

A Szentistváni sertés-hízlaló tápok használatával Ön is a legkedvezőbb ráfordítások mellett érhet el kimagasló eredményeket.  

Kocasüldők

előnevelés (30-70Kg) 

Elvárás

  • egészséges anyagcsere-folyamatok
  • normális növekedési intenzitás
  • kiváló konstitúció és szervezeti szilárdság 

***

Takarmányozási szempontok 

  • Intenzív takarmányozás (kb. 2 Kg/nap)

***

A kocasüldő-nevelés során az állatok egészséges fejlődésének, vitalitásának és a minél hosszabb hasznos élettartamot lehetővé tevő szervezeti szilárdság megteremtésének kell központi szerepet betölteni. Fontos a megfelelő zsírréteg kialakítása is, tekintve, hogy a szoptatás során komoly energiatartalékokra van szüksége a kocának, emellett a zsírban oldódó vitaminok is itt raktározódnak. A megfelelő zsírétek kialakulását az kocasüldők előnevelése során kell megalapozni.

Utónevelés (70 kg felett) 

Elvárás

  • kiváló fogamzóképesség
  • minél hosszabb hasznos élettartam élettartamot lehetővé tevő szerkezeti szilárdság

***

Takarmányozási szempontok 

  • Kontrolált takarmányfelvétel a harmonikus fejlődés érdekében
  • A fedeztetést megelőző 15 napban napi 3 kg takarmány etetése (flushing) 

A kocasüldők utónevelés során nagy figyelmet kell fordítani a szilárd, harmonikus testfelépítés és a jól fejlett emésztő és szaporító szervek kialakulására. A ’túletetés’ esetén az állat fizikai és fiziológiai fejlettsége elmarad a testtömeg-gyarapodás mögött, így ez mindenképp kerülendő. Fontos következmény lehet a csülkök és az ízületek ’lazulása’ mely a hasznos élettartam lényeges csökkenését vonja maga után.  

A kocasüldők zsírrétegének vastagsága a termékenyítésig el kell érje a 15 cm-t, ennek hiányában zavart szenved a termékenyülés, csökken az utódok száma, és problémák léphetnek fel a szoptatás során is. 

A kocasüldők utónevelésének időszakában emelt rost- és energiatartalmú takarmányokat szükséges etetni az egészséges fejlődés és a vemhesítésre történő eredményes felkészülés érdekében. A vemhesítést megelőző (flushing) időszakban tovább kell növelni a napi energiabevitelt, ez azonban nem a takarmányösszetétel változtatásával, hanem a fejadagok növelésével érendő el. Ez a kocák általános kondíciójának kiteljesítése mellett a zsírépítés szempontjából is fontos, így segítve elő a peteérést és növelve az alomszámot.

A Szentistváni kocasüldő-tápok használatával biztosítható

 

  • az intenzív takarmányfelvétel, és a megfelelő takarmányértékesítés
  • az emésztő és szaporító szervek megfelelő fejlődése és a kiváló szerkezeti szilárdság kialakulása
  • az csülkök egészséges, erőteljes fejlődése
  • a tenyészérettség korai elérése
  • a kívánatos, 70Kg-os tömeggyarapodás az első vemhesítés és a fialás közt. 

A Szentistváni takarmányok használata biztosítja önnek az egészséges, nagy teljesítményre képes szülő állomány felnevelését. 

Tenyészkocák

vemhesség

Elvárás 

  • kiváló kondíció a vemhesség időszakában időszakában, különösképp közvetlenül a fialás előtt
  • megfelelő, de nem eltúlzott zsírtartalék a fialáskor 

***

Takarmányozási szempontok

  • Visszafogott takarmányozás a vemhesítést követően
  • Kondícionáló takarmányozás a fialás előtti időszakban – a takarmányadagok óvatos emelése 

*** 

A fedeztetés utáni, közelítőleg 1 hónapos időszakban a kocák csak visszafogott mennyiségű energiát vehetnek fel, ellenkező esetben csökken az utódok száma, és fokozódik a visszaivarzás veszélye is. Ennek megfelelően ebben az időszakban a kocák napi takarmányadagja 2,5 Kg. Ezt követően lehet elkezdeni a kocák visszafogott kondícionálását, ügyelve az elzsírosodás megelőzésére. A kocák ellést megelőző időszakban kialakított kondíciója nagyban befolyásolja a születendő malacok testtömegét. A nagyobb testtömeggel születő malacok, szopóskori fejlődése intenzívebb lesz, így nagyobb választáskori tömeggel kerülnek az előnevelőbe, fokozottabb lesz a hízlalás alatti gyarapodásuk, végül a vágásérettség elérésekor nagyobb vágósúllyal kerülnek értékesítésre. Mindezek alapján kiemelkedő fontossággal bír a vemhes kocák fialás előtti, kondícionáló takarmányozása. 

Ellés-előkészítés

Elvárás 

  • problémamentes, könnyű lefolyású fialás
  • nagyszámú, életerős malac
  • megfelelő ivadékgondozás 

***

Takarmányozási szempontok

  • precíz, megfelelő mennyiségű nyersrostot és energiát tartalmazó takarmányellátás

***

A fialást megelőző időszakban különösen fontos, hogy a koca anyagcsere-folymatai megfelelően működjenek, ellenkező esetben súlyos problémák léphetnek föl a kocánál és a malacoknál egyaránt. Minderre tekintettel gondoskodni kell a megfelelő nyersrost és energia bevitelről. Az emésztési zavarok hozzájárulhatnak az MMA szindróma kialakulásához, ami a koca legyengülését - ritkábban elhullását - és malacpusztulást okoz.

A Szentisváni vemheskoca-takarmányok biztosítják

  • a megfelelő fitness fenntartását
  • a malacok egészséges méhen belüli fejlődését
  • a fialáshoz szükséges kondíció megteremtését
  • ezzel is elősegítve a minél nagyobb malacszám és a magas születéskori testtömeget elérését 

Szoptatás

Elvárás

  • megnövekedett takarmányfelvétel és bőséges tejtermelés
  • kevés malacelhullás
  • nagy számú, életerős malac 

*** 

Takarmányozási szempontok

  • A megfelelő intenzitású tejtermeléshez szükséges megnövekedett takarmány és vízigény kielégítése

***

Az intenzív tejtermeléshez a kocának nagy mennyiségű, magas energia és fehérjetartalmú, megfelelő tápanyag összetételű takarmányra van szüksége. Ezzel párhuzamosan elkerülhetetlen egy visszafogott testtömeg-csökkenés is, meg kell azonban előzni a koca nagymértékű súlyveszteségét, ez ugyanis szaporodásbiológiai problémákhoz vezet, és negatívan hat a következő vemhesítésre. A lesoványodott kocától sikeres vemhesítés esetén is csupán kis létszámú alom várható.

A kocának a testtömeg fenntartása érdekében kb. 1,5 Kg, az elvárt tejtermelés érdekében pedig malaconként kb. 0.5 Kg fehérjében és energiában gazdag takarmányt kell felvennie.

A Szentistváni szoptatós-koca tápok garantálják a koca megfelelő kondíciójának fenntartását, és a tejtermeléshez szükséges tápanyagbevitelt a szoptatás időtartama alatt. A Szentistváni takarmányok használata már a fialás pillanatában sikerre viszi a malacnevelést.

Üresen állás 

Elvárás

  • egyértelmű ivarzás
  • sikeres megtermékenyítés az elválasztást követő napokban
  • nagy számú, termékenyülő pete 

*** 

Takarmányozási szempontok

  • Nagy mennyiségű, magas energiatartalmú takarmány biztosítása (flushing)

A kocáknak az elválasztás és a termékenyítés közti, viszonylag rövid időszakban vissza kell nyerniük tenyészkondíciójukat, így indokolt továbbra is indokolt a szoptatás időszakában etetett, magas tápértékű takarmány adagolása. Ezt támasztja alá az is, hogy a takarmányváltás ebben az időszakban negatívan hat a termékenyülésre és az alomszámra. 

Az ovulációs petesejtek száma emelhető a termékenyítés előtti takarmányadagok növelésével. (flushing takarmányozás) Így az állatok kb. 3 Kg takarmányt fogyasztanak naponta, növelve ezzel a zsírbeépülést, ami különösen fontos a szoptatás alatt lesoványodott kocáknál. Az intenzív zsírképződés javítja a termékenyülést és pozitívan hat a beágyazódásra.

A Szentistváni takarmányok etetésével

  • biztosítható a koca tenyészkondíciójának gyors visszaszerzése,
  • biztosítható a kifejezett ivarzás,
  • fokozható petesejtszám,
  • növelhető az alomszám. 

A Szentistváni takarmányokkal Ön is sikeresebb lehet a szaporítás során! 

Malacok

szopós fázis

Elvárás

  • azonnali tejfelvétel
  • intenzív fejlődés, testtömeg-gyarapodás
  • alacsony elhullás

***

Takarmányozási szempontok

  • azonnali föcstejfelvétel elősegítése
  • malactápok adagolásának megkezdése a 3. naptól
  • a választás fokozatos előkészítése

A koca termékenyítés előtti és vemhesség alatti takarmányozása döntően befolyásolja az élve született malacok számát és kondícióját. A születés pillanatától kezdve azonban a koca és a malacok takarmányozásának összehangolása szükséges a sikeres malacneveléshez.

A malacok születéskor nem rendelkeznek önálló immunvédelemmel, így rendkívül fontos, hogy mihamarabb föcstejhez jussanak. A föcstej anyai antitesteket tartalmaz, melyek a vékonybél nyálkahártyáján keresztül bejutnak a malacok vérkeringésébe, és passziv immunitást biztosítanak számukra. A föcstej emellett aktiválja a bélperisztartikát, hozzájárul a vemhesség alatt esetegesen lerakódott salakanyagok kiürüléséhez, és az emésztőrendszer egészséges működésének beindulásához.

A 3. naptól a malacoknak a tej mellett szilárd takarmányt, malactápot is kell fogyasztaniuk. Ez erősíti a bélfalakat, és serkenti az enzimképződést(lipáz, amiláz, proteáz), elősegítve ezzel az emésztőrendszer felkészülését a tejtáplálást követő időszakra. Emellett a malactáp könnyen hasznosítható aminosavakat, fehérjéket, szénhidrátot és vitaminokat tartalmaz, melyek gyorsítják a növekedést, fokozzák a malacok vitalitását, növelik az ellenállóképességet jelentősen csökkentve ezáltal a malackori elhullást ami a szaporítás eredményességének egyik kulcstényezője. Fontos, hogy a malactáp savkötő képessége alacsony legyen, így az emésztés hatékonysága jelentősen nő. A választáskori tömeg nagyban befolyásolja a későbbi nevelési-hízlalási fázis sikerét, így fontos a minél nagyobb malackori tömeggyarapodás elérése

A malacok táplálkozásában 28 napos korukra a malactápnak kell meghatározóvá válnia. Ezt követően történhet meg az elválasztásuk.

A Szentistváni malactápok biztosítják a malacok számára

  • a szükséges aminosavakat, vitaminokat, ásványi anyagokat,
  • a vitalitáshoz, a gyorsabb fejlődéshez és a nagyobb ellenálló képességhez szükséges többlet energiát,
  • az emésztőrendszer egészséges fejődéséhez szükséges tápanyagokat és rosttartalmat,
  • a kimagasló választáskori testtömeg elérését. 

A Szentistváni malactápok etetésével Ön is növelheti a malacnevelés eredményességét!

Választás, süldőnevelés 

Elvárás

  • alacsony választási és takarmányváltási stressz
  • töretlen, intenzív növekedés
  • fokozódó takarmányfelvétel
  • nagy napi testtömeg-gyarapodás (> 500g/nap)
  • javuló takarmányértékesítés(1,9Kg/1Kg)

***

Takarmányozási szempontok

  • fokozatos takarmányváltás a választást követően 

A malacokat 28 napos koruk után kell elválasztani az anyjuktól. Testtömegüknek a választásig el kell érni legalább a 8 Kg-ot. Minél magasabb a választáskori testtömeg, annál nagyobb lesz a nevelés és a hízlalás során a tömeggyarapodás, és végül a vágásérettség elérésekor a vágósúly.

A választáskor komoly stresszhatás éri a malacokat (anyjuk elvesztése, új környezet, új társak, hierarchiaharcok), mely jelentősen visszavetheti a fejlődést. El kell érni, hogy a malacok kiváló kondíció mellett kerüljenek elválasztásra. Gondoskodni kell a bőséges takarmányellátásról, lehetővé kell tenni, hogy az elválasztott süldők egyszerre juthassanak takarmányhoz, elkerülve ezzel a ’vályúsorrend’ kialakulásáért vívott harcok során bekövetkező testtömegvesztést, és a gyengébbek – később behozhatatlan – lemaradását.

Ha nem sikerül kellő hatékonysággal kezelni a stresszt, úgy a rossz közérzet, az új környezet, és a hierarchiaharcok következtében csökken a takarmányfelvétel, lassul az enzmtermelés és káros anyagcsere-folyamatok lépnek föl. Ödéma, hasmenés, Coli-megbetegedések léphetnek föl, visszavetve a malacnevelés hatékonyságát.

A malactápot csak a választáskor bekövetkező stresszhatás feldolgozása után, fokozatosan szabad süldőtápra cserélni.

A Szentistváni malactápok a szilárd takarmányfelvétel kezdetétől a választási stressz feldolgozásáig biztosítják a malacok számára a könnyen emészthető tápanyagokat és a szükséges vitaminmennyiséget, kimagasló növekedési intenzitást, egészséges bélműködést, ezáltal eredményes malacnevelést téve lehetővé.

A Szentistváni süldőtápokkal töretlen intenzitás, és kedvező költségszerkezet folytatható a süldőnevelés. Tápjaink használata a süldőállomány intenzív gyarapodásának, egészséges anyagcseréjének, kimagasló teljesítményének garanciája.

A választást követő időszakban csak akkor intenzifikálhatók az emésztési folyamatok, és érhető el kedvező takarmányértékesítés, ha a takarmány illata, íze kívánatos, és jól emészthető, könnyen hasznosítható összetevők formájában tartalmazza a szükséges tápelemeket és energiaforrásokat. Az alacsony savkötő képesség ebben az időszakban is fontos. A szükséges aminosavak és a hasznosítható fehérjék aránya döntően befolyásolja a növekedés intenzitását, a takarmányértékesítést, s ezáltal a fajlagos takarmányozási költségeket.

A Szentistváni süldőnevelő takarmány ideális aminosav-fehérje aránya 

  • kedvező fajlagos takarmányozási költségek elérését teszi lehetővé,
  • javítja a napi testtömeg-gyarapodást és a takarmány-értékesítést,
  • javítja az izombeépülést, növeli az értékes húsrészek arányát. 

A szentistváni malac és süldőtápok

  • jó illatukkal, és ízükkel biztosítják az étkességet, a fokozott takarmányfelvételt
  • könnyen emészthető, értékest tápanyagtartalmukkal, ideális aminosav:fehérje:energia összetételükkel kimagasló növekedési intenzitás elérését teszik lehetővé
  • alacsony savmegkötő képességük segíti az emésztést
  • egymásra épülő, harmonikus összetételük segíti a takarmányváltást
  • biztosítják a hatékony takarmányfelhasználást, és a kiváló takarmányértékesítést

A Szentistváni malac és süldőtápokkal a leghatékonyabban készítheti fel növendékhízóit a hízlalásra, megalapozva ezzel a kimagasló hízlalási eredmények elérését.

 

 

Last Updated on Thursday, 04 October 2012 15:37
 
Broiler takarmányozás
Written by Super User   Thursday, 04 October 2012 15:24

A broiler-nevelés költségeinek közelítőleg 70%-át a takarmányozás költségei teszik ki, így a takarmányozási program, és az ennek során alkalmazott takarmányok megválasztása a broilerhízlalás legjelentősebb kérdése. A modern, nagy genetikai értéket képviselő hibridek kimagasló teljesítményre képesek, ez a teljesítmény azonban, csak precíz tartástechnológia, és hasonlóképp kimagasló minőségű takarmányok használata mellett realizálható. Az egyes életszakaszok tápanyag-igénye érdemi eltérést mutat. Ezen igények kielégítése meghatározó jelentőségű az állati termékek előállítása során. A test összetevőinek minőségi és mennyiségi jellemzői befolyásolhatók a takarmányok összetevői által. A genetikailag meghatározott hústermelő képesség és a takarmányozási feltételek közti kölcsönhatás figyelembe vételével a termelési paraméterek tovább javíthatók.

 

A gyakorlatban a háromfázisú (indító, nevelő, befejező) takarmánysor terjedt el, amely megfelelő mennyiségben és arányban tartalmazza az állomány igényének megfelelő energiát, fehérjét, ásványi anyagokat, vitaminokat és aminosavakat. Ha az állományunk felnevelésénél alacsonyabb beltartalmú takarmányt használunk, biztos, hogy ugyanazon vágási súly eléréséhez nagyobb mennyiséget kell megetetnünk, mint egy jobbminőségű, magasabb beltartalmú takarmányból. Egy kiváló minőségű, a broiler csirkék számára minden tekintetben megfelelő takarmány használata nem csak a hízlalási idő csökkentését, jobb húsformákat, kiváló vágási minőséget eredményez, hanem szavatolja az állomány jó állat-egészségügyi helyzetét és magas vitalitását is. Így fordulhat elő, hogy egy 10-15 vagy akár 20%-kal drágább takarmány a hízlalás végére nagyobb megtérülést, gazdaságosabb, eredményesebb broilernevelést eredményez, mint egy közepes vagy közepesen gyenge minőségű, alacsonyabb árfekvésű takarmány.

 

Az elmúlt évtizedben a rohamos fejlődést tapasztalhattunk a broilergenetikában és a tartástechnológiában. Ezzel a fejlődéssel a takarmányozásban is lépést kell tartani. Munkánk során a legújabb kutatási eredmények, a technológiai fejlődés és az üzemi tapasztalatok szintetizálásával állítjuk elő a partnereink számára kimagasló hízlalási eredményeket garantáló takarmányipari termékeinket, melyek korszerű takarmányozási megoldásokat jelentenek a kelés pillanatától egészen a vágásérettség eléréséig.

 

Kelés utáni, prestarter takarmányozás 

Elvárások:

  • életképesség, vitalitás
  • minél korábbi takarmányfelvétel
  • emésztőrendszer mihamarabbi aktivizálódása, gyors fejlődése

 

 

***

Takarmányozási szempontok

  • a lehető legkorábbi takarmányfelvétel elérése

***

A kimagasló növekedési erélyű, ezáltal extra eredmények elérésére képes hibridek nemesítésével párhuzamosan egyre komolyabb problémát jelent a szervezeti szilárdság és ellenállóképsség csökkenése, és a kelésgyenge állatok arányának növekedése. A kelésgyengeség rontja a keltetők eredményét, növeli a korai elhullás arányát, és erősen rontja az állományszintű teljesítményt. A jelenség kezelése érdekében folytatott takarmányozási kísérletek bizonyították, hogy a kelés előtti (embriókori – in ovo) takarmányozás és a közvetlenül a kelés utáni takarmányfelvétel jelentősen javítja a madarak vitalitását, egyéni teljesítményét. Az ’in ovo’ takarmányozás egyelőre még csak laboratóriumi körülmények közt folyik, a keléskori takarmányozásra azonban kiváló lehetőséget biztosítanak a Szentistváni broiler-prestarter takarmányok.

A kelést követő órákban biztosított takarmányok, a tápcsatorna működésének, és a tápanyag-beépülés korai megindulásának stimulálásával akár 15-18%-os többleteredményt jelenthetnek a hízlalási ciklusban. Ez az eredmény a gyorsabb fejlődésben, a magasabb testtömegben és jobb takarmányértékesítésben jelenik meg.

Használjon Ön is Szentistváni prestarter tápokat a kelést követő órákban és a telepítéskor az akár 15-18%-kal magasabb eredmények elérése érdekében.

Last Updated on Thursday, 11 October 2012 09:18
 


  • Fejlesztések a keverőüzemben
    Write on Thursday, 11 October 2012 08:49 A termelés folyamatos bővülése, és a partnereink minél gyorsabb kiszolgálásának igénye folyamatos fejlesztéseket tesz indokolttá takarmánykeverő üzemünkben. A kisebb léptékű... Részletek >>