|
Az állatok – korukra és hasznosítási formájukra tekintettel – minden életszakaszban eltérő hangsúlyok szerint kialakított precíz takarmányozást igényelnek a kimagasló teljesítmény eléréséhez. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy az egyes szakaszok szervesen kapcsolódnak egymáshoz, s az adott szakasz eredményei nagyban meghatározzák a következő sikerét, vagy épp kudarcát. Mindenek megfelelően a Szentistváni tápsorok kialakításánál alapvető szempont volt, hogy az adott életszakasz igényeinek maximális kielégítése mellett zökkenőmentesen lehessen áttérni a következő fázis takarmányaira.
A Szentistváni tápok használatával sikeres és eredményes takarmányozási protokollt alakíthat ki a legösszetettebb tenyésztési rendszerben is.
Üsző takarmányozás
Elvárás
Kiváló szerkezeti szilárdság, stabil lábizületek
Korai első ellés
Kimagasló teljesítményre képes, egészséges tőgy
kiemelkedő tejhozam
minél hosszabb hasznos élettartam
alacsony nevelési költség
***
I. üsző előnevelés(az itatásos nevelés végétől egyéves korig)
Takarmányozási szempontok
intenzív takarmányozás
kiegészítő szálastakarmány folyamatos etetése
nagy mennyiségű ivóvíz biztosítása
A nevelés első időszakában intenzív takarmányozás szükséges. Ebben az időszakban naponta, a bőséges szálastakarmány adagolás mellett legalább 1,5 Kg abraktakarmány bevitele indokolt. Optimálisnak a napi 850 grammot meghaladó tömeggyarapodás tekintendő. A harmonikus és intenzív növekedés különösen fontos a tőgy ideális szerkezetének kialakulása érdekében. Az előnevelési időszak hibái a tőgy fejlődésén keresztül az állat teljes termelési ciklusa során éreztetik hozamkorlátozó hatásukat.
II. üsző utónevelés( egyéves kortól a 15-17. hónapig, a vemhesítésig)
Takarmányozási szempontok
visszafogott takarmányozás
döntően legelőre, vagy szálas takarmányokra alapozott táplálás, csekély abrakkiegészítéssel
***
Az utónevelés során visszafogott takarmányozás szükséges az elzsírosodás és az ebből fakadó ellési nehézségek és a későbbi anyagcsere-problémák elkerülése érdekében. A túlzott zsírbeépülés a vemhesülésre is negatív hatással van. Ebben a fázisban a szálastakarmányok kapnak központi szerepet, az abrak-kiegészítés legfeljebb csekély mértékben indokolt. Az ideális napi gyarapodás kb. 700 gramm. Az abrakadagok a vemhesítés előtt fokozatosan növelhetők.
A Szentistváni nevelőtakarmányok lehetővé teszik, hogy az üszőborjak kiváló kondícióval és megfelelő szervezeti érettséggel kerüljenek vemhesítésre. A Szentistváni takarmányok használatával az első vemhesítés már 15-17 hónapos korban megtörténhet.
Tehén takarmányozás
I. szárazon állás
Elvárás:
kondíció, lehetőség szerinti javítása megőrzése
az ellés és a laktáció előkészítése
***
Takarmányozási szempontok
monodiéta – a laktációs takarmánykomponensek csökkentett mértékű etetése
***
A szárazon állás időszakának elsődleges célja – takarmányozási szempontból – hogy a tehén visszanyerje kondícióját, felkészüljön a magzat felépítésére és az ellést követően megkezdődő intenzív termelésre.
A szárazonállás időszakának takarmányozási hibái a laktáció alatt komoly anyagcsere-problémákat okozhatnak. Az ellést követő időszakban ugrásszerűen megnő a tehén napi tápanyagfelvétele és egybe napi termelése, ami az anyagcsererendszer fokozott működését teszi szükségessé. Amennyiben a tehenet nem sikerült felkészíteni erre az időszakra, úgy a nagyobb valószínűséggel megjelenő anyagcsere-nehézségek mellett jelentősen korlátozódik a tejhozam is.
Az iméntiek elkerülése érdekében célszerű kialakítani a tehenészet monodiétás tehén-takarmányozási rendszerét. Ennek lényege, hogy a rendelkezésre álló takarmány alapanyagok és az állatok szükségleteinek figyelembe vételével olyan takarmánykombinációt állítunk össze, melyet a teljesítménytől függő mennyiségben, egész éven át etethetünk a tehenekkel.
Ennek előnye, hogy biztosítjuk az emésztőrendszer egészséges működését, egyben elkerüljük a takarmányváltásból adódó stresszhatást.
Ebben a rendszerben a tehenek a szárazonállás alatt is a laktációs takarmányt kapják – csökkentett mennyiségben. Ez kedvező hatást gyakorol az emésztőrendszer működésére, a termékenyülésre, és magasabb anyagcsere-intenzitást, ezáltal fokozott tejhozamot tesz lehetővé a termelési szakaszban.
II. Ellés és laktáció
Elvárás
gyors regeneráció az ellést követően
bőséges takarmányfelvétel
aktív bendőműködés
kimagasló tejtermelés, gazdag beltartalom
egészséges tőgy, szilárd lábszerkezet
***
Takarmányozási szempontok
kiváló minőségű tömegtakarmány
illatos, ízletes keverék
az abrak és a tömegtakarmány keverékének harmoniája
az abraktakarmány adagjának kis mértékű emelése a laktáció végén
Az ellést követően minél gyorsabban el kel érni, hogy a tehén nagy mennyiségű takarmányt vegyen magához, az intenzív tejtermelés mihamarabbi beindulása érdekében. Ennek megfelelően illatos, ízletes takarmánykeveréket kell összeállítani már az ellést megelőzően, aminek fejadagja az ellést után növelhető.
Ügyelni kell a tömegtakarmány minőségére, nedvességtartalmára, keverékkészítés esetén az alapos homogenizálásra. Az abraktakarmánnyal gazdag vitamin és ásványi anyag bevitelt kell biztosítani, mely a tehén kondíciója és a tej minősége szempontjából is elengedhetetlen. Fontos a megfelelő mennyiségű ivóvíz biztosítása is. A laktáció végén az abrakrakarmány adagjának kis mértékű emelése segíti a kondíciójavulást, a zsírbeépülést, így jótékony hatást gyakorol az újravemhesítésre.
A Szentistváni takarmányok etetése megfelelő kondíciót biztosít tehenei számára, s kiváló, könnyen értékesíthető tápanyag és mikroelemtartalma révén hozzásegíti Önt a kimagasló eredmények eléréséhez.
Borjak takarmányozása
tejitatás - előnevelés
Elvárások
föcstej azonnali felvétele
szilárd takarmányozás mihamarabbi megkezdése
tejitatási fázis rövidítése
magas napi tömeggyarapodás elérése
***
Takarmányozási szempontok
a borjút a születést követően mihamarabb hozzá kell segíteni a föcstej felvételéhez
az elválasztást követően ’ivásra kell tanítani’ és meg kell kezdeni a szilárd takarmányhoz szoktatást
a szilárd takarmány felvételét követően fokozatosan meg kell vonni a tejet
***
A borjak születésükkor teljesen védtelenek a külvilág kórokozóival szemben, tekintve, hogy hiányoznak szervezetükből a védekezéshez szükséges antitestek. Ezeket a föcstejjel, az anyjuk szervezetéből kaphatják meg, passzív immunitást szerezve általuk. A föcstej antitesttartalma azonban a születést követő órákban számottevően csökken. Ezzel párhuzamosan a vékonybélbe kerülő anyai antitestek csak a születést követő, igen rövid időszakban képesek a nyálkahártyán keresztül a véráramba jutni, és immunizáló hatást kifejteni, így elengedhetetlen a föcstej mihamarabbi felvétele az immunitás kialakulásához. Emellett a föcstej vitamin és ásványi anyag tartalma, valamint bioaktív molekulái a bélműködés elindulását is segíti.
5-7 napos korra el kell érni, hogy a borjú szívesen fogyassza a borjú-indító tápot. 5-6 hetes kortól, miután a napi tápfelvétel elérte a 1,5 Kg-ot, el lehet kezdeni a tejpótló adagjanak csökkentését és lehetőség szerint fokozni kell a tápfogyasztást. A borjú indító tápnak biztosítania kell, hogy a borjú hozzájusson mindazon aminosavakhoz, könnyen hasznosítható fehérjékhez és szénhidráthoz, melyeket a tej- és a tejpótló táplálás biztosított számára. A tejpótló kivezetésével párhuzamosan meg lehet ismertetni a borjút a tömegtakarmányokkal, ennek érdekében célszerű naponta 10-15 dkg szénát és kukorica-szilázst felkínálni.
A Szentistváni borjú-indító takarmányok biztosítják a borjak zökkenőmentes átállítását a szilárd táplálásra, és lehetővé teszik a korai, ugrásszerű fejlődést és tömeggyarapodást. A Szentistváni borjú-indító tápok használata megalapozza a sikeres üsző és bikanevelést.
borjú utónevelés
Elvárás
fokozódó étkesség, magas tömeg- és abraktakarmány fogyasztás
intenzív testtömeg-gyarapodás
***
Takarmányozási szempontok
A tejpótló elhagyása után a tömegtakarmányok etetésének megkezdése
Az intenzív tömegtakarmány-felvétel elérését követően a borjú-nevelő tápok etetésének megkezdése
***
A tejpótló takarmányok elhagyását követően növelni kell a tömegtakarmányok adagját. Ez a bendő egészséges fejlődése és a gazdaságos borjúnevelés szempontjából is előnyös. A megfelelő mennyiségű abrak és tömegtakarmány biztosítás mellett ügyelni kell a bőséges vízfogyasztásra, ami növeli a felvett takarmány mennyiségét is.
Ha a borjak szívesen, és nagy mennyiségben fogyasztják a tömegtakarmányokat, akkor fokozatosan át lehet térni a borjú-nevelő takarmány etetésére. A tömegtakarmányok nagy mennyiségű bevitele mellett nem indokolt a koncentrált takarmányok etetése, ami negatívan befolyásolja a tömegtakarmány felvételt és az emésztőrendszer fejlődését, emellett indokolatlan költségeket jelentenek a nevelés ezen fázisában.
A Szentistváni borjú-nevelő tápok megfelelő kiegészítést jelentenek a tömegtakarmányok mellett. Biztosítják a szükséges energia és fehérjebevitelt, megteremtik az egyöntetű, intenzív, harmonikus fejlődés hátterét. A szentistváni borjú-nevelő tápok használatával Ön is sikeresen és gazdaságosan nevelheti fel bika- és üszőborjait, megteremtve a későbbi, kiváló teljesítmény alapjait.
Hízóbika takarmányozás
ellenállóképes, nyugodt bikák
egészséges, stabil csülkök és erős kötőszövetek
nagy napi tömggyarapodás(1.200 g - 1.500 g / nap)
kiváló színhúsarány
|